Az Eger-víz jövőjéért szakmai beszámoló és problématérkép (2023. 12. 29.)

Szakmai beszámoló

Természettudományi munkarész

Összeállította: Dedák Dalma környezetpolitikai szakértő
WWF Magyarország Alapítvány

1. Bevezető

1. 1. Eger-víz projekt

EGER-VÍZ „patakművészeti őrség 13 faluban a Balaton északi partján” (a továbbiakban Eger-víz projekt) elnevezésű program tizenhárom település önkormányzatának, kutatóintézeteket és civil szervezetek bevonásával, a Kapolcs Kulturális és Természetvédelmi Egylet koordinációjábanlétrejött művészeti programsorozat, mely 2023. évben zajlott.

A projekt a művészeti rendezvények mellett kiemelt figyelmet szentelt a településeket összekötő Eger-víz patak ökológiai állapotának javításával, fenntartásávalkapcsolatos környezetvédelmi célú szemléletformálásra. Azonban, míg a művészeti programok az ember és élővíz kapcsolatára fókuszáltan hívták fel a figyelmet a vízfolyások ökológiai állapotának megőrzésére, másfelől megfogalmazódott arra is az igény, hogy a patak vízgyűjtőjének problémaorientált, fenntartható fejlesztése megkezdődjön.

1. 2. A WWF Magyarország Alapítvány szerepe

A WWF a világ legnagyobb természetvédelmi szervezete, e szervezet része a WWF Magyarország Alapítvány, mely egy hazánkban bejegyzett és hazai természetvédelmi célokra fókuszáló alapítvány. A WWF Magyarország két olyan állandó programot is működtet, amely szorosan kapcsolódik az Eger-víz projekt célkitűzéseihez, ezek a Klíma és Energia, valamint Élő Folyók Program. Ezen felül a szervezetet korábbi projektjei és szakemberállománya alkalmassá teszi olyan komplex vízgazdálkodási és környezeti problémák vizsgálatára, mint amik az Eger-víz projekt indulásakor felmerültek.

A fentiek ismeretében került bevonásra a WWF Magyország Alapítvány. Az Eger-víz projektben résztvevő településeket ugyanis nem pusztán a patak köti össze, hanem a vízzel és éghajlatváltozással kapcsolatos problémák is. A vízhiány – különösképp a patak időszakos kiszáradása – és a villámárvíz egyaránt sújtja a térséget, mely problémák az éghajlatváltozással egyre inkább erősödnekveszélyeztetve ezáltal a települések fejlődési lehetőségeit, kihívások elé állítva a lakosokat a mindennapokban. Mindezen kihívásokra alapozva a WWF Magyarország vállalta, hogy segíti feltérképezni a vízzel kapcsolatos problémákat, elősegíti azokat komplex rendszerben való értelmezését és egy kompromisszumon alapuló jövőkép felvázolását vállalja a kulcsérintettekkel együttműködésben.

Mindezek végrehajtására a WWF Magyarország 2023. december 22. határidővel az alábbi feladatokat vállalta:

  • min. 15 db félig strukturált interjú megszervezése és elkészítése az Eger-patak ökológiai állapota kapcsán legrelevánsabb térségi szereplőkkel (polgármesterek, nemzeti park igazgatóság, vízügyi igazgatóság stb.), majd az interjúk kiértékelése.
  • 2 db egynapos workshop során az interjúk eredményeinek ismertetése és a workshopok facilitálása, majd annak eredményeiből a problématérkép elkészítése.
  • 1 db egynapos workshop során a problématérkép bemutatása és a workshop facilitálása, az Eger-patak jövőképét leíró dokumentum elkészítése.
  • a projekt zárókonferenciája során a problématérkép és a jövőkép bemutatása előadás formájában. (A workshopok torlódása miatt a bemutató elmaradt, az elmaradást jelen beszámolóval pótolom.)

2. A területi problémák alapjai

2. 1. Történeti és földrajzi háttér

(A 2. 1. fejezetben a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság által rendelkezésemre bocsátott szakmai anyagból átvett szöveg olvasható.)

Az Eger-patak a Balaton-felvidéken található, a Déli-Bakonyban ered, ahol egyesülve a Vázsonyi-Séd patakkal, keresztül folyik az Eger-völgyén, a Tapolcai-medencén, míg végül a Badacsony mellett Szigligetnél torkollik a Balatonba. A vízgyűjtő területe 365,6 km2, a vízfolyás 30,6 km hosszon a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelésében van.

Az Eger-patak egykori természetes állapotában, még a hegyvidék bányászatának megkezdése előtt a Balaton-felvidék legbővizűbb vízfolyása volt. Az Eger-patak mentén (Hegyesd, Monostorapáti, Kapolcs, Diszel) egykor száznál is több kallómalom, liszt- és fűrészmalom működött, de volt itt olajütő malom is. Számos, egykor működő malom manapság elhagyatva, vagy üdülőnek, vendéglátóipari egységnek átalakítva áll és még ma is megtalálható.

Az Eger-patak mentén Kapolcs ad otthon a minden évben megrendezésre kerülő Művészetek Völgye elnevezésű kulturális rendezvénynek. Kapolcson több malom is volt, a XIX. században kilenc darab liszt- és három darab fűrészmalom dolgozott a faluban. 1945-ben is még négy üzemelt. Az államosítások idején a malmokat bezáratták. A település romos állapotú malmainak felújítása napjainkban tart, melynek folyományaként 2000-ben már újjáépítették a Szaller-malmot, amely ma Falumalom néven múzeumként látogatható. Kapolcson egykoron még molnárcéh is működött. 

Az Eger-patak útja során érinti a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Káli-medence Tájvédelmi Körzet egyes részeit. A Káli-medence tájvédelmi körzetét 1984-ben hozták létre 9111 hektáros területen. A Káli-medence területének geológiai értékei számottevőek. A medence déli részein permi vörös homokkő hegysor, nyugati részein mészmentes homokkő konglomerátumok, északi részein bazalt alkotta hegyek, a medence közepén pedig dolomit- és mészkőképződmények találhatóak. 

A Bakony délnyugati-déli térségében folytatott bányászat hatására és a csapadékszegény időjárás miatt az 1990-es évekre a patak vízhozama jelentősen csökkent, így hasznosításának jellege is akkor megváltozott.

A bányavíz-emelés leállítása után megkezdődött a karsztrendszer visszatöltődése.A karszt regenerálódási folyamatának állásáról „A Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta jelenségek állapotrögzítése, a várható emelkedés modellezése” elnevezésű KEHOP-1.1.0-15-2017-00010 azonosító számú projekt keretében megvalósuló modell nyújt majd tájékoztatást. (A kapcsolódó tanulmányköteteket lásd a mellékletek között.)

A vízgyűjtő jelentős része védett természeti terület, illetve Natura 2000 védettség alatt áll.

2. 2. Ellentétes problémák

A karsztvízszint süllyedése miatt a korábban vízzel borított területeken is megjelentek az olyan területhasználatok – pl. beépítések, szántóföldi művelés –, melyek nem egyeztethetőek össze az állandó vagy időszakos vízborítással. Ugyanakkor akarsztvízszintek regenerálódásaa vízgyűjtőn több településnek gondot okoz, mivel a visszatérő karsztvíz feltörésea száraz időszakban kialakult területhasználatokat veszélyezteti. Ennél is pusztítóbb probléma, hogy a tapasztalatok szerint a heves esőzések és vízfolyásokon lefutó árhullámok – ún. villámárvizek – gyakorisága is nőtt/nő: a 2010. május-júniusi időszak, a 2013. évi tavaszi ár- és belvízi helyzet és a 2014. év őszi árhullám is aggasztó tendenciát vetít előre. Mindez a jelenleginél hatékonyabb vízelvezetés és nagyobb arányú karsztvízkitermelés igényét erősíti.

A fentiekkel egyidejűleg ugyanakkor megjelenik a vízhiány problémája is. A 2022. évi aszály során az Eger-víz is időszakosan kiszáradt és a mezőgazdasági területek, erdőterületek egyaránt megsínylették az aszályos időszakot. A térségre általános szárazodás jellemző, melyet az éghajlatváltozás hatásai egyre inkább fokoznak, ezt a helyi lakosok, erdő- és mezőgazdálkodók egyaránt érzik. Helyi gazdálkodók beszámolói szerint a mezőgazdasági munkák szervezésekor az elmúlt években már fokozott figyelemmel kellett lenniük arra, hogy a szántóföldi növények szemkitelítődési fenofázisa lerövidült, az aratásra rendelkezésre álló idő jelentősen csökkent és a csapadékeloszlás változása miatt a korábbiaktól eltérő kihívásokkal találkoztak, lejtős területen pedig fokozott talajeróziót tapasztaltak. A Bakonyerdő Zrt. munkatársai pedig a fenyőfélék tömeges pusztulását tapasztalják, a fenyvesek kényszerű, más fafajú állományokra történő lecserélésére készülnek, illetve közép, és hosszú távon a bükkösök számára alkalmatlanná váló termőhelyi adottságokkal számolnak. A völgytalpi településeket leszámítva pedig csaknem mindenhol jellemző problémává vált a házikutak kiszáradása. Mindez a vízmegtartás igényét és felszín alatt vizek kíméletét, a karsztvíz-visszapótlódás elősegítésének szükségességét veti fel.

2. 3. Lehetséges megoldási irányok

Az ellentétes problémákból fakadó ellentmondásos igények következtében már a projekt kezdetekor látszott, hogy nincsenek olyan egyszerűen megfogalmazható konkrét célok, amelyekre egyértelmű válaszokat lehetne adni, így a szokásos célkitűzésrendszeren alapú stratégiai tervezési módszerek sem voltak alkalmazhatóak a térség vízzel kapcsolatos nehézségeinek megoldására.A módszertan kiválasztásakor ezért a problémák minél hatékonyabb meghatározását és azok összefüggéseinek feltárásárát tartottam szem előtt.Mind a településvezetők, mind a projektkoordinációt végző civil szervezet elkötelezettek voltak abban, hogy a helyi érintettek hatékony bevonásával problémaorientáltan, de a természeti értékek megőrzésének és a fenntarthatósági szempontoknak alárendelten történjen a megoldáskeresés.

Mivel az Eger-víz projektnek csupán egy igen kis szelete volt a WWF Magyarország feladata, ezért már a projekt tervezésekor sem tartottuk reális célkitűzésnek azt, hogy a konkrét tervezés történjen, vagy akár terepi beavatkozások szülessenek, ugyanakkor a problémák feltárására és megoldási irányok megalapozására hatékonyan fel lehetett használni a projekt időtartamát. Mindezen megfontolások alapján a projektkoordinátorokkal egyetértésben alakítottuk ki az 1. 2. fejezetben bemutatott feladatokat.

3. Módszerek

3.1. Interjúzás

A WWF Magyarország minimum 15 db féligstrukturált interjú készítését vállalta a legfontosabb helyi érinettel.

Az interjúkészítés a leggyakrabban használt társadalomtudományi kutatási módszer. Az interjúzás jelen projekt esetében a helyzetértékelést és problémafeltárás megalapozásátszolgálta.Mivel azon kérdések egy része, melyekre válaszokat kerestünk minden érintett esetében tipizálható volt, illetve konkrét témakörökhöz kapcsolódóan zajlottak az interjúk, ezért formákát tekintve egy kevert típusú, úgynevezett féligstrukturált interjú típust válaszottam. A módszer lényege, hogy a beszélgetés egy részében strukturált interjúra emlékeztető kérdéseket tettem fel, de az interjú során a válaszokra reagálva, amennyiben úgy láttam, hogy a helyzetértékelés és problémafeltárás szempontjából hasznos, több esetbennyitottabb kérdésis elhangzott és törekedtem arra, hogy az előre megírt kérdéslista felolvasása helyett a lehető legnagyobb teret engedjem a válaszadóknak arra, hogy tapasztalataikat megosszák, véleményüket kifejtsék. Különösen igaz volt ez a szakmai célcsoport esetében, ahol az eltérő szakterületi ismeretekkel rendelkező interjúalanyok igen eltérő megközelítésben kapcsolódtak a témához, így a velük készült interjúk is kevésbé strukturáltak voltak.

A kulcsérintettek azonosítását az Eger-víz projekt koordinátorai végezték el, az interjúk szervezésének és elvégzésének feladata hárult rám.Az interjúkat telefonon, online és személyesen szerveztem az interjúalanyok preferenciájához igazodva. Az interjúkon elhangzott információkról leiratokat készítettem, hangfelvétel nem készült. Az interjúalanyok névsora ismert volt, így a teljes anonimitás nem volt biztosítható, azonbanaz interjúkon elhangzottak leirata nem publikus, pusztán az interjúk kiértékelésekorkeletkezett aggregált információk képezik e beszámoló részét, tehát sem akiértékelés során sem azt követően nem rendeltem hozzá az interjúalanyok nevét az információkhoz.

Az interjúk kiértékelése a téma sajátosságai miatt nem volt elvégezhető a szokásos társadalomtudományi kutatási módszerekkel, ezért két, kifejezetten ebben a projekben alkalmazható kiértékelési megoldás mellett döntöttem.

  1. Az interjúalanyok anonimitásának tiszteletben tartásával listáztam mindazokat a fontosabb megállapításokat, melyek az interjúkon elhangzottak. A lista összeállítása során elsősorban azokra a megállapításokra koncentráltam, melyek a problématérképezés során felhasználhatóak.
  2. Az interjúkon elhangzott és területhez köthető problémákat és megoldási javaslatokat térképen ábrázoltam, melynek eszközéül annak érdekében, hogy alehető legszélesebb körben használható legyen a térkép Google Earth térképen ábrázoltam, az elkészült *.kmz kiterjesztésű fájlokat a mellékletek között csatolom.

3. 2. Problématérképezés mint komplex problémamegoldó folyamat

Ahogy az a korábbiakban is olvasható volt,a térség vízproblémái ellentmondásosak és összetettek. Emiatt Funke, Hester és Adams munkái alapjánegy összefüggésekre koncentráló komplex problématérképezési módszertant választottam. Mivel ez a módszer hazánkban kevésbé ismert stratégiai tervezési folyamat és határozott álláspontom, hogy pusztán a módszertan áttekintése segítséget nyújthat a komplex problémák megértéséhez, ezért az alábbiakban részletesebben bemutatom a módszertan lényegét.

3. 2. 1. A komplex problémák jellemzői

Funke és munkatársai a komplex problémákból fakadó zavaros helyzet jellemzőit az alábbi hét pontban foglalták össze.

  1. Az információ hiánya. Gyakran hiányoznak az adatok vagy információk magáról a problémáról. Egyes esetekben a változók ismeretlenek vagy nem mérhetők.
  2. Sok cél. Egy összetett probléma ellentmondásos célok keveréke. Bizonyos értelemben minden, a problémával foglalkozó érdekeltnek saját céljai lehetnek. A korlátozott erőforrások mellett azonban nem lehet minden célt egyszerre kielégíteni.
  3. Kiszámíthatatlan visszacsatolások. Részben amiatt, hogy a sok változó eltérő módon módokon kapcsolódik egymáshoz, az egyes változók módosulása valószínűleg hatással lesz a rendszer más változóira is. Mivel azonban nem ismerjük az összes változót, amelyre hatással lesz, a kis változásoknak aránytalanul nagy rendszerszintű hatásai lehetnek. (Ezeket a váratlan, kiszámíthatatlanul nagy hatással járó eseményeket nevezik fekete hattyúknak.)
  4. Dinamikus rendszer. Egy összetett probléma idővel változik, és jelentős hatása van annak, hogy mikor, milyen beavatkozások történnek. Mivel a probléma és annak részei és kapcsolatai folyamatosan változnak, egy ma meghozott intézkedésnek nem ugyanazok a hatásai, mint egy holnap meghozott intézkedésnek.
  5. Időben késleltetett hatások. Eltart egy ideig, amíg az ok és a hatás megvalósul. Így olykor igen nehéz megállapítani, hogy egy adott beavatkozás működik-e.
  6. Ismeretlen ismeretlenek. Az információhiányra vonatkozó első ponton is túlmutató kérdés, hogy egy összetett probléma esetében előfordulhat, hogy nem is tudjuk, mit nem tudunk, vagyis lehetnek olyan kiemelten fontos változók, amelyekről egyáltalán nincs ismeretünk, nem kerültek a látókörünkbe.
  7. Emberek által befolyásolt, így hibára hajlamos rendszer. Emberek vagyunk, hibázunk, tévedni emberi dolog. Az emberi viselkedés olykor hajlamos a logikátlanságra és a kiszámíthatatlanságra. Ha emberek is részei egy-egy problémának, akkor sajnos olykor a hibák elkerülése lehetetlen lehet.

3. 2. 2. Komplex problémák megoldása

„Komplex problémamegoldás” alatt azt értjük, hogyan kell kezelni egy komplex problémát vagy olyan rendezetlenséget, amelyek a fent felsorolt jellemzőkkel rendelkeznek.

Mivel a komplex probléma más jelenség, mint az egyszerű vagy bonyolult probléma, a megoldásuk más megközelítést is igényel. Az egyszerű problémákra tervezett módszerek, mint a szisztematikus tervezés, a deduktív logika és a lineáris gondolkodás önmagukban nem működnek jól egy komplex probléma esetében. Gondoljunk csak arra, hogy míg a túl sok víz problémája folyamatosan vízelvezetéssel és mederkotrással orvosolható, a túl kevés víz problémájára ezek a beavatkozások negatívan hatnak, így a túl sok és túl kevés víz problémáitól egyaránt szenvedő térség esetében ezek a lineáris problémakezelési módszerek nem fognak sikerrel járni. Amennyiben pedig hozzávesszük a térségi turizmus, a természetvédelmi ágazat, a mező- és erdőgazdálkodók és infrastruktúrafejlesztőkgyakran igen eltérő szempontjait, elkezd feltárulni a túl sok és túl kevés víz problémája a maga komplexitásában.

3. 2. 3. Problématérképezés

A problémák feltérképezése több módon is történhet. Lehetőség van a problémák csoportosítására priorizálás és hatásgyakorlás alapján. Ez utóbbi módszer hazánkban a leggyakrabban alkalmazott megoldás, melynek előnye az átlátható, megértést segítő csoportosítás, hátránya a statikusság és a hatások-ellenhatások szemléltetésének hiánya. A szakértői célcsoporttal végzett problématérképezés elsősorban a priorizálást segítette. A workshopon a legfontosabb problémacsoportokat tárgyaltuk meg a résztvevőkkel, mely alapján az interjúkon elhangzott megállapítások priorizálva lettek.

A komplex problémák térképezése azonban elvégezhető az ok-okozati összefüggések alapján, a projekt során én ezt a módszert részesítettem előnyben. Ennek előnye a dinamizmus és összefüggések szemléltetése, hátránya viszont, hogy jóval nehezebben átlátható, kissé talán ijesztő is egy ilyen térkép. Ahogy fentebb is írtam, álláspontom szerint nem elsősorban maga a térkép, mint eredménytermék előállítása a legfontosabb értéke egy komplex problématérképnek, hanem a folyamat átgondolása és az ebből fakadó szemlélet elsajátítása.Különösen fontos ez azért, hogy a döntéshozók könnyebben értelmezzék a sokváltozót és összefüggéseket tartalmazó összetett problémákat, melyek leírása igen nehéz és hosszadalmas, és az ismétlődő evidenciák miatt könnyen elveszhet a fókusz ezek olvasása során.

Fontos látni, hogy a problématérképezés során nem cél a valóság tökéletes ábrázolása, mivel ez nem lehetséges és felesleges is lenne megpróbálni. A térkép létrehozásának folyamata inkább arról szól, hogy olyan betekintést nyerjünk a problémába, amelyet pusztán szavakkal bonyolult lenne leírni. A térképezés folyamata tehát egyrészről egyfajta gondolatébresztő folyamat, másrészről lehetővé válik általa, hogy egyszerre rögzítse a probléma részleteit, miközben létrehozza a „nagy kép” ábrázolását.Összességében egyfajta oda-vissza váltás a reduktív elemzésről a szintézisre és rávezetés a komplex problémamegoldó megközelítésre, szemléletmódra.

3. 2. 4. A problématérképezés folyamata

1. lépés az elsődleges okok és fogalmak összegyűjtése

Jelen projektben a térség két legfontosabb problémájára fókuszáltunk: a szárazodásra és villámárvizekre.Az interjúk képezték az elsődleges okok összegyűjtésének alapját.

2. lépés a másodrendű okok meghatározása

Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk arról, hogyan működik a probléma egy nagyobb rendszer részeként, össze kell gyűjteni mindazokat az okokat, amelyek az egyes elsődleges okokat eredményezik.

A másodrendű okok meghatározásához és az interjúkon elhangzottak priorizálásához a szakértői célcsoporttal tartott problématérképezést workshopon került sor. Bár a szakértőkkel a módszertant nem tekintettük át, a workshopon elhangzott információk alapozták meg a problématérképre felkerülő első és másodrendű okok rendszerét.

3. lépés az okok közötti összefüggések hozzáadása

Ebben a lépésben fel kell tárni az okok közötti kapcsolatokat. Ezek olykor fontosabbak, mint az összetevők. Az eddigiek lépésekben még csak egyszerű, lineáris modell készült, melyben mindenok közvetlenül a problémához vezet és egyfajta hierarchiát mutat be.Azonban a valós életben a problémák sokkal bonyolultabb kapcsolati hálóval rendelkeznek. Ebben a lépésben össze kell kapcsolni azokat az okokat, amelyek kapcsolatban állnak bármely más okkal, még azokat is, amelyek nem vezetnek közvetlenül a problémához.

4. lépés az egyes kapcsolatok ok-okozati összefüggéseinek meghatározása

Az utolsó lépés az, hogy a csomópontok közötti kapcsolatok mindegyikét növekvőnek vagy csökkenőnek minősítsük, így tárhatjuk fel például a pozitív és negatív visszacsatolásokat, vagy a kiegyensúlyozó visszacsatolásokat (olyan visszacsatolások, melyek a térképen kétirányú kapcsolatban állnak egymással).

Fontos látni, hogy aprobléma modell használatának célja nem a megoldás megtalálása, hanem a probléma jobb megértése és a lehetséges beavatkozások hatásainak feltárása – ezért is tartom fontosabbnak a módszertant magát, mint a térképet. A problématérképezés ugyanis nem egy tudományos vizsgálati módszer, hanem egy tervezési segédeszköz, amelynek sokkal inkább célja aszemléletformálás és gondolatébresztés, mintsem az adatközlés.

3. 3. Jövőképtervezés

A jövőképtervezés kétféle egymással „ellentétes irányú” logikai megközelítéssel lehetséges. Az induktív kiindulás az egyedi esetekből kiindulva halad az általánosságok, a vízió felé, míg a deduktív eljárás során egy víziót vázolunk fel és ebből következtetünk az egyedi esetekre.

A jövőképtervezés során általában a deduktív megközelítést szokás alkalmazni, azonban a problématérképezős workshopok rávilágítottak arra, hogy a problémák összetettségemiatt a célok és vízió megfogalmazása csak igen magas absztrakciós szinten lehetséges, ami a projekt eredményeinek gyakorlati alkalmazhatósága szempontjából nem lenne kívánatos. Emiatt időközben módszertant váltottam és az induktív irány mellett döntöttem. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a megoldási lehetőségekre koncentrálva, a terület földrajzi adottságait és az interjúkon összegyúlt információkat alapul véve a települési döntéshozók csoportjával közösen településről településre haladva áttekintettük a megoldási jövőbeni megoldási lehetőségeket, a vágyott állapotokat és szót ejtettünk azok pozitív hatásairól is. Így, bár módszertani értelemben nem született egy közös víziót bemutató jövőkép, azonban közösen térképre vittük azokat a beavatkozási pontokat, amikkel egy jövőbeni projekttervezés során foglalkozni kell, illetve lehet.

4. Eredmények

4. 1. Interjúk kiértékelése és problématérképezős workshopok

Az interjúk leirataiból készített megállapításokat az első, szakértői célcsoporttal folytatott workshopon elemeztük. Ezt követően az egyes problémákat a második, települési döntéshozói workshopon ténylegesen térképre vittük a problémákat. A problémák összefüggéseit a szakértői workshopon elhangzottak alapján elemeztem.

4. 2. Legfontosabb érinettek kiválasztása az interjúkhoz

Az érintetti névsor alapján két fő érintetti csoportot azonosítottam: a témához kapcsolódó szakmai célcsoportot, valamint a települési döntéshozók csoportját. A rendelkezésemre bocsátott lista szűkítésével végül 18 kulcsérintettet választottam ki az interjúk készítéséhez, melyek az alábbi szempontok szerint kerültek kiválasztásra.

  1. A projektben résztvevő 13 település közül a vízzel kapcsolatos problémákkal leginkább érintettek: Kapocs, Pula, Taliándörögd, Vigántpetend, Monostorapáti, Hegyesd, Tapolca-Diszel, Nemesgulács és Szigliget. Nagyvázsony esetében a településvezető helyett a helyi horgászegyesület megkeresése mellett döntöttem, mivel a nagyvázsonyi víztározó előzetesen fontos tényezőnek tűnt, és a tározó szerepe szempontjából e szervezet részéről úgy véltem, pontosabb információkat kaphatok.
  2. A szakmai érintetti csoport a helyi közigazgatási szervek, kutatók és állami vállalatok köréből kerültek ki. Szerteágazó ismereteik és a vízgyűjtőt kettészelő természetvédelmi őrkerületek határai miatt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság két munkatársát, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, a Bakonykarszt Zrt-t, a Balatoni Limnológiai Kutató Intézetet és a Bakonyerdő Zrt-t kértem fel interjúalanyként.

A 18 érinettből végül 15 érintettel sikerült szóbeli interjút készítenem. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársai egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudták vállalni a szóbeli interjút, azonban írásos dokumentumokat küldtek, melyek tartalmazták mindazon információkat, melyek az interjún is elhangzottak volna. Két érintettet nem értem el, a települési döntéshozói csoportból a nemesulácsi önkormányzatot, a szakmai csoportból pedig a falugazdászt nem sikerült bevonni a kutatásba. Ez azt eredményezte, hogy a nemesgulácsi szzennyvíztisztítóról és a mezőgazdasági területek általános problémáiról csak közvetett információkat sikerült szerezni. Amennyiben a projektnek lesz folytatása, mindenképpen javasolt a jövőben ezeket az érintetteket is aktívan bevonni a jövőbeni folyamatokba.

1. táblázat
Interjúkészítésbe bevont, illetve bevonni tervezett érintettek. Zölddel a települési döntéshozók csoportja, feketével a szakmai csoport, szürkével a bevonni tervezet, de nem megvalósult interjúalanyok.

Szenger István Bálint
Pula
Márta István
Kapolcsi KTE
Márvány Péter
Kapolcs
Mohos József
Taliándörögd
Győriványi Dániel
Vigántpetend
Vókó LászlóBfNPI
Vers JózsefBfNPI
Horváth AngélaKDVIZIG
Takács Péter
Monostorapáti
Imre Gabriella
Hegyesd
Puskás Ákos
Tapolca, Diszel

Nemesgulács
Balassa Dániel
Szigliget

falugazdász
Kiss BalázsBakonykarszt Zrt.
Henn Zsolt
Nagyvázsonyi Horgász Egyesület
Takács PéterBLKI
Jagicza AttilaBakonyerdő Zrt.

4. 3. Interjúkon elhangzott megállapítások és azok priorizálása

Az alábbiakban a 121 legfontosabb megállapítás listája és a szakértői prioritások meghatározása, illetve a workshopon résztvevő szakértői érintetti csoport által kialakított vélemények olvashatók. A szakértői workshop jelenléti íve a mellékletek között található.

interjú során elhangzott megállapításprioritáshatásgyakorlásszakértői megjegyzések
szélsőséges csapadékeloszlás
nagyon fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
nagy felszíni lefolyás
nagyon fontos
közepes ráhatásigen fontos probléma, amivel foglalkozni kell
hirtelen lezúduló csapadék, amit nem tudnak befogadni a csatornák
számottevő fontosságú
van/lehet ráhatásunk
Meg kell oldani, hogy a villámárvizek elvezetése megvalósuljon, de a többletvizek egy része is betárazható legyen, a csatornák ne csapolják le a területet, csak a nagy vizek elvezetését segítsék.
magas talajvízszintnem fontosközepes ráhatása hegyesdi víztázozó alatt jellemző probléma, a felszín alatti vizek védelme érdekében nem javasolt beavatkozni, mivel a lecsapolások növelik az általános szárazodás problémáját, ezért alacsony prioritást kapott, csak annyiban szükséges vele foglalkozni, hogy a vízelvezetés negatív hatásai ne jelenljenek meg a térségben (települési együttműködés keretében egyeztetni kell erről az alvízi településekkel, szemléletformálás szükséges, komplex felszín alatti vízmozgások bemutatása stb.)
karsztvízkitermelés (bauxitbányászat) után sok esetben nem tértek vissza a vizek
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
Mivel a felszín alatti vizek rendszere nagy területen kapcsolatban van egymással, így a kérdés is regionális szinten vizsgálandó, egy távoli beavatkozás is kihathat a térségre.
360 000 m3/nap volt a kitermelés maximuma, melynek visszapótlódása, regenerálódása a mai napig tart.
intenzív lefolyás a zárt vízállások vízmennyiségére pozitív hatással lehet
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
A lefolyáslassítással a beszivárgást növelhetjük, a felszíni vizekre a nagy lefolyásnak megfigyelhető pozitív hatása. Bár a források, lokális megcsapolódási területek miatt a felszíni vizek is kapcsolatban vannak a felszín alatti vizekkel, a gyors lefolyás gyorsabb utánpótlódást jelent a zárt vízállások esetében. Mivel ez kevésbé kiegyenlítettt vízutánpótlást jelent, ezért a felszíni lefolyás elősegítése nemkívánatos, a vízállások ugyanakkor bevonhatók a felszín alatti víz utánpótlásának elősegítésébem így felértékelődik a vízmegtartás, kisvizes élőhelyek létrehozásának szükségessége.
a Dörögdi-medence földrajzi jellege miatt aszályos
számottevő fontosságú
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
Kab-hegy kapja a csapadék jelentős részét
számottevő fontosságú
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
A Kab-hegy, mint beavatkozási terület lényeges lehet, de vizsgálni szükséges, hogyan vonható be a terület vízpótlásába. Inkább a hegy északi és nyugati fele kapja a csapadékot, a déli rész nem annyira csapadékos, így azt is figyelembe kell venni, hogy a vízmegtartás hogyan hat a karsztvíz visszaptólódására.
felszín alatti víz – késleltetett hatások, több aszályos év, csökken, lassul a visszapótlódás
nagyon fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
csökken a Baltonba befolyó vizek mennyisége
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
A csapadék aránya nő a vízfolyásokból származó vízutánpótlással szemben, ami egyrészt a növekvő felszíni lefolyás miatt, másrészt a vízfolyások időszakossá válása, felszín alatti víz problémái miatt lehetséges. Ez nem az Eger-víz szempontjából releváns probléma, viszont a patak vízgyűjtőjén végzett beavatkozások befolyásolják a tó vízháztartását is.
általános szárazodás
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
 
száraz talaj, alacsony FAV
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
 
A vízgyűjtőn gondot okoz a visszatérő karsztvíz feltörésekissé fontos
kevés ráhatásunk van
A területhasználatok megváltoztatása, vízhez alkalmazkodó területhasználat lenne a kívánatos, nem pedig a vízelvezetés. Belterületen, ha másként nem oldható meg az épületek védelme csak vízelvezetéssel, akkor az így elvezetett vizet is javasolt betárazni.
források vízhozama csökken
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
FAV visszapótlódás elősegítésével lehet a forrásokat segíteni.
kerti kutakból a víz eltűnik
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
FAV visszapótlódás elősegítésével lehet a kutakat segíteni.
nincs a karsztban elegendő visszapótlódás, miközben egyre nagyobb mértékben vesszük ki a vizet
nagyon fontos
közepes ráhatásA karsztvízkitermelésre (lásd fentebb) ráépült a regionális vízellátó hálózata a területnek, jelenleg is ez az ország egyik legnagyobb karsztos vízbázisa 38 000 m3/napos kitermelés; a DRV-nek van egy olyan terve, hogy nem a lokális kisvízbázisokat üzemeltetik, fejlesztik, hanem központosítási szándék van, Nyírádra koncentrálnának, 100 000 m3/napra emelnék a vízkitermelést, ami nagyban befolyásolja a térség karsztvízszintjét. Jelenleg folyik ezzel kapcsolatban eljárás, mert mindenképpen növelni akarkák a nyírádi kitermeléseket, bizonyos kutak megszűntek; van egy társadalmi nyomás is azzal kapcsolatban, hogy bizonyos patakok folyjanak melyek vizét az elfolyó karsztvízből pótolják; Felsőörs-Fűzfő környékén az ivóvízellátást karsztvízből kívánják kielégíteni, mert azt olcsóbb és könnyebb tisztítani, mint a Balaton vizét, ennek is 20 millió m3/év a tervezet szintje, ha megvalósul ez is hatással lesz a karsztvízszintre. Fontos lenne hidrogeológusok bevonásával regionális szinten egyeztetni a kérdésről!
Eger-víz kiszárad
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
Összefügg szinte minden említett problémával, így a hatásgyakorlás igen nehéz és komplex feladat, de foglalkozni kell vele. Mivel az Eger-víz egy-két helyen nyílt karszton folyik és forrásokból kapja a vízutánpótlását, így a felszín alatti víz kulcskérdés. A vizet a vízgyűjtőn és nem a patakban kell visszatartani, maga a patak a beavatkozási sor végén áll, mivel az lényegében elvezeti a vizet a térségből.
ivóvízellátási problémák száraz időben
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
A települési vízhasználatok a belterületbe vonások és külterületi építési engedélyek során is vizsgálandók. Sok helyen a nyaraló funkciót betöltő külterület több vizet fogyaszt, mint az állandó lakosú belterület, ami nem fenntartható, településrendezési és egyéb szabályozó eszközök (pl. speciális helyi adók bevezetése) alkalmazása javasolt.
kiszáradnak, időszakossá válnak a mellékágak
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
 
szántóföldön nincs öntözéskissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
Nagyvázsonytól természetes, jó állapotú patakmeder, ami megőrzendő
nagyon fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
Fontos, hogy ahol természetes mederben folyik az Eger-víz, ott tilos a beavatkozás, a partmenti árnyalónövényzet irtása, mivel utóbbi csökkenti a párolgási veszteséget és az eróziót, így természetes meder a feliszapolódás és vízhiány problémáját is mérsékli.
vízügyi mérőállomás Pulán, mint lehetőségkissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
inváziós fajok, károsítók
nagyon fontos
közepes ráhatása patakmeder japán keserűfű problémáját a nemzeti park igazgatóság bevonásával kell orvosolni, az erdészeti károsítók problémája regionális fontosságú kihívás
nehézkes vízjogi engedélyezés
nagyon fontos
közepes ráhatásdifferenciált engedélyezési folyamatra lenne szükség, mivel életszerűtlen, hogy egy vízmosásban kialakított erdei rönkgát engedélyezési eljárása ugyanolyan vízjogi engedélyezéssel jár, mint egy nagy tározóé
munkaerőhiány
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
kismértékben összefügg a terület élhetőségével, turisztikai vonzerejével
áramláskedvelő fajok visszaszorulnak a patakban
számottevő fontosságú
közepes ráhatás 
a patak eseti, havária jellegű szennyezése (pl. tartálykocsi beborult, borászat szennyezőhatása…)
számottevő fontosságú
közepes ráhatásbiztonsági intézkedések bevezetése a borászatokban, hidak és utak karbantartsása stb.
szennyvíz bevezetése a kerti kutakba
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
tiltás, fokozott ellenőrés, intenzív szemléletformálás
vadállomány növekedése
számottevő fontosságú
van/lehet ráhatásunk
A kisléptékű víztározóknak is jelentő vadvonzó hatása van! Növeli a vadállomány nagyságát, ami az élőhelyeken természetvédelmi és erdészeti vadkárt okozhat, ezért a vadgazdálkodásnak fel kell készülnie fokozottabb vadállomány-szabályozásra.
nem reális, hogy a vízgyűjtőn állandó vizű tavakat hozzanak létre, mert nincs elég víz
nagyon fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
esőkert, mint megoldási lehetőségkissé fontos
van/lehet ráhatásunk
 
területek lecsapolásának szükségességenem fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
a hegyesdi víztázozó alatt merült fel, hogy az újabb belterületbe vonásokat akadályozza a magas talajvízszint, nem javasolt beavatkozni, mivel a lecsapolások növelik az általános szárazodás problémáját, ezért alacsony prioritást kapott, csak annyiban szükséges vele foglalkozni, hogy a vízelvezetés negatív hatásai ne jelenljenek meg a térségben (települési együttműködés keretében egyeztetni kell erről az alvízi településekkel, szemléletformálás szükséges, komplex felszín alatti vízmozgások bemutatása stb.)
malomárkok, mint a vízmegtartás lehetőségei
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
fontos, legyen helyi üzemeltetésben
erdőkezelés – vágásos üzemmódok helyett átalakító/szálalás a vízgyűjtőnkissé fontos
van/lehet ráhatásunk
körzeti erdőtervezés 2 év múlva várható
A fényigényes fafajok erdészeti felújításához szükséges a vágásterület, mert szálalást végrehajtani érdemben nem lehet, azonban fent kellene tartani a folyamatos erdőborítást is. Javasolt kompromisszum: erdőtervezéskor a villámárvízvédelmi szempontokat fokozottan figyelembe kellene venni, hogy fokozatos felújító vágás esetében is kisebb vágásterületek legyenek ott, ahol a lejtési viszonyok ezt indokolják.
A legnagyobb lefolyást a szántók és burtkolt területek okozzák. A térségben a Bakonyerdő Zrt. 150 hektár új erdőt telepített, nincs már több hely, de az erdőtelepítés jó alternatíva
A Bakonyerdő felajánlja, hogy szívesen tart olyan napot, ami a gazdáknak a művelési ág váltásáról szól – mintafásítások, erdőtelepítések bemutatása
erdei kisvizes élőhelyek, mint megoldáskissé fontos
van/lehet ráhatásunk
kiegészítő megoldások, alacsony prioritás, de el kellene kezdeni megcsinálni
egyszerű erózióvédelmi beavatkozások (pl. rőzsefonat)kissé fontos
van/lehet ráhatásunk
kiegészítő megoldások, alacsony prioritás, de el kellene kezdeni megcsinálni
kisléptékű vízmegtartó megoldások (pl. rönkgát, gabion)kissé fontos
van/lehet ráhatásunk
kiegészítő megoldások, alacsony prioritás, de el kellene kezdeni megcsinálni
gazdák vélelmezett együttműködési hajlandósága, mint lehetőség
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
gazdálkodók bevonása elengedhetetlen
Tókert vízmegtartó funkciót betölthetne
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
időszakos vízmegtartásra alkalmas terület, potenciális beavatkozási helyszín
a Csík-tó területén is lehetne vízmegtartást végezni
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
időszakos vízmegtartásra alkalmas terület, potenciális beavatkozási helyszín
a Pálos halastavi gátrendszert fel lehetne újítani
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
Korábban nagyban mentesítette az összes települést a középkori pálos rend gátja az 1300-as évekből. A zsilip megvan, amikor a túlfolyón átfolyt a víz, akkor lett árvíz, de ez egy 200 lelkes település önkormányzatának túl nagy munka ezt elvégezni, szakirányítást igényel; tulajdonviszonyok változtak, a tófenék szántó, magánkézbe került, nagy felületű, nem mélyített tó, sekély, max. 4,5 ha 46 000 m3 vizet képes megtartani a vízjogi engedély szerint. Ha itt meg lehetne fogni a vizet, az fontos lenne, idegenforgalmi szempontból is. Itt mindenképpen szükséges megvizsgálni a vízmegtartás lehetőségét, de a természetes meder védelme érdekében figyelemmel kell lenni a tervezés során a természetvédelmi szempontokra is, a magántulajdon miatt pedig a gazdálkodási lehetőségekre.
vízfolyás belterületi rekonstrukciójának szükségessége levezetőképességének növelésévelkissé fontos
van/lehet ráhatásunk
A vízmegtartási szempontokra figyelemmel kell lenni
hordalékfogó tározó létrehozása a Ráskai-patakon (Taliándörögd és Kapolcs között)
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
Részben megvalósult a patak mentén egy szántón.
ülepítő medencék megvalósítása a külterületekről érkező hordalék megfogásávalkissé fontos
van/lehet ráhatásunk
Vigántpetend, Kapolcs, Monostorapáti és Tapolca-Diszel esetlben, azonban fontos, hogy ne csak a probléma megjelenési helyén történjen beavatkozás, hanem az okok kialakulásának helyén is, különösen a szántókon, ahonnan a hordalék zöme érkezik.
vízvisszatartás megvalósításának lehetősége a felhagyott Nagyvázsonyi tározón
nagyon fontos
közepes ráhatásJelenleg felhagyott tó, de magántulajdonban van, mindez árvízvédelmi és térségfejlesztési szempontból is veszélyeket hordoz. Részben ex lege láp, jelenleg viszonylag jó természeti állapotú élőhely (olyan fajok vannak rajta, amik azt mutatják, hogy voltak rajta források), ezért a kotrás és az a fajta záportározás, ami kimélyíti a medret nem egyeztethető össze a természetvédelmi szempontokkal! Régen ezt Pap-rétnek hívták, kaszálták, tehát csak lápos foltok voltak egy időszakosan vízzel borított területen. Ehhez kellene igazítani a funkcióját. Maga a tó, amikor volt a 2014-es árhullám, az árapasztó szintig jól működött, de a gátrendszer állapota nem megfelelő, ezt fel kell újítani, szükség esetén magasítani.
Fontos lenne, ha nem lenne horgásztó jellegű víz is a térségben, vélhetően a helyiek támogatnák a rekreációs célú és záportározási célú hasznosítását a tónak. Elképzelhető, hogy van felszín alatti hozzáfolyás, ezt vizsgálni kellene. Minden beavatkozás tervezésekor be kell vonni a nezmeti park igazgatóságot. Célszerű lenne a tavat megvásárolni akár egy önkormányzati összefogás keretében, akár állami forrásból.
Balaton vízminőségének javításának szükségessége a befolyó patakok állapotának javításával
számottevő fontosságú
közepes ráhatás 
csapadékvíz gyűjtés, mint megoldás a vízhiányra (kerti öntözési célú szivattyúzás részbeni kiváltására, falusi virágágyások öntözésére)kissé fontos
van/lehet ráhatásunk
 
települési összefogási készség, mint lehetőség
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
 
szemléletformálás hiánya a víztakarékosság terén
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
 
villámárvíz riadórendszer szükségessége
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
felvízi településeken hamarabb észlelik a problémát, az előrejelzést meteorológiai és hirdológiai adatokkal is lehetne támogatni, ehhez igazítva távolról szabályozható zsiliprendszer kialakítása lenne az áhított jövő
szivattyús öntözés a patakbólkissé fontos
van/lehet ráhatásunk
 
klímaváltozás negatív hatásai az erdőkre
nagyon fontos
közepes ráhatás 
erdőklíma fenntartásának nehézsége
nagyon fontos
közepes ráhatás 
erdőfelújítási nehézségek fényigényes fajok esetében
nagyon fontos
közepes ráhatás 
magánerdőgazdálkodók esetében nehezebb a közérdek érvényesítésekissé fontos
van/lehet ráhatásunk
 
idős bükkösben jelentősebb lefolyás (törzsön lefolyó csapadék, eróziós árkok)kissé fontos
kevés ráhatásunk van
 
növényzet megváltozik, erdei fafajok lecserélődnek
nagyon fontos
közepes ráhatás 
az egykori szőlőhegyeken még az akác is kiszárad
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
 
nyári szárazság miatt szükséges öntözni a kerteket, városi dísznövényeketnem fontos
van/lehet ráhatásunk
kevésbé vízigényes növények alkalmazása
patakmenti szántók Pula és Nagyvázsony környékén
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
ennek a területnek van a legnagyobb hatása a patak feliszapolódására, de nem csak a patkmenti szántóknál vannak problémák
nem feltétlenül kell művelési ág váltás, elég a művelési mód váltás –>HMKÁ feltételrendszere
erdőtelepítés, agrárerdészeti rendszerek, erózióvédelmi beavatkozások segíthetnek
mezőgazdasági területek erózió mérséklésben betöltött szerepe
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
ennek a területnek van a legnagyobb hatása a patak feliszapolódására, de nem csak a patkmenti szántóknál vannak problémák
nem feltétlenül kell művelési ág váltás, elég a művelési mód váltás –>HMKÁ feltételrendszere
erdőtelepítés, agrárerdészeti rendszerek, erózióvédelmi beavatkozások segíthetnek
szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területeken művelési ág váltás szükségessége
nagyon fontos
közepes ráhatás 
gazdák aszálykárakissé fontosközepes ráhatásművelésmód átalakítás, egyéni megoldások, művelési ág változás (erdőtelepítés kérdéses…)
mezőgazdasági öntözési vízigény lehet a jövőbennem fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
nem érdemes öntözni, alkalmazkodás lehet a megoldás ehelyett
a szántóföldi növénytermesztést megéri folytatni a klímaváltozás ellenére, mivel fejlődik az agrotechnika
számottevő fontosságú
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
hőhullám, nagy meleg miatti mezőgazdasági károk
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
 
rosszabb termés klímaváltozással járó jelenségek miatt
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
 
legeltetett állattartás nehézségei, hamar kisülnek a gyepek
számottevő fontosságú
közepes ráhatásA völgytalpi területek időszakos elárasztása javíthatja a fűhozamot.
vízmegtartó, talajkímélő műveléssel jelenleg is próbálkozó gazdák
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
Követendő példák összegyűjtése, propagálása.
termesztett növényfajok/fajták változtatásának szükségessége a szélsőséges időjárás miatt
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
Érdemes kutatni a kevésbé vízigényes alternatív fajokat, fajtákat.
rövid aratási időszak, gyors szemkitelítődés az éghajlat változása miatt
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
 
régen sokkal több víz volt a patakbankissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
régen horgásztak, libát, kacsát tartottak a patakon, sőt, volt árasztásos kertészet iskissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
régen a patak volt a gyerekeknek a strandkissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
régen voltak pisztrángok a patakban (?)kissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
régen csónakáztak a patakmederbenkissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
régen korcsolyáztak a patakonkissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
régen gátrendszer volt a kertek, gyümölcsösök öntözésérekissé fontos
nincs ráhatásunk/ nem szükséges a hatásgyakorlás
 
77-es út fejlesztésének hatásai
nagyon fontos
közepes ráhatásNagyvázsonyig négysávos lesz az út, nagyvázsonytól déli árnyba a jelentős forgalomnövekedés várható. Azt lehet prognosztizálni, hogy további útfejlesztések kellenek majd a jövőben, további négysávúsítással kell számolni hosszú távon. Pulát északról kerüli az út, ami vízelvezetési és más szempontból sem jó megoldás. Vigántpetend és Kapolcs térségét északról Taliándörögd irányába kerüli az út. Nagytömegű gépjárművek növekvő forgalma és intenzívebb beépítési, belterületbe vonási igény várható. Elveszíthetik a települések a külterületeiket, a települések úgy nőnek, mintha lakófunkcióval bővülnének, de ez nem igaz. Kamionforgalom túlterhelheti a térséget, gondot okoz az uzsai kőbánya forgalma.
Vízáramlás: a talajban áramló vizekre elképzelhető, hogy hatása lesz, a Kinderből lefelé jövő víz mire eléri a patakot probléma lehet, de vélhetően annyira nem befolyásolja a vízháztartást. A patak több helyen átfolyik a 77-es alatt.
A 71-es problémáját hivatott orvosolni a fejlesztés, azonban várhatóan azt nem fogja megoldani a 77-es fejlesztése a célforgalom miatt, sőt, akár még növelheti is a személyautóforgalmat a nyugati irányból növekvő turizmus. Ugyanakkor akkora nyomás van a frekventált helyeken, nehéz terelni a turistákat.
Szükséges, hogy a szemléletformálást a turisták körében fokozzuk! +  Irányítsuk a turistákat, marketingeljük azokat a helyeket, amik környezetét kevésbé terheli a turizmus. Zömében Uzsa környékéről induló kőszállítmányok északról a 8-as főút irányába el tudnák kerülni a térséget, a kamionforgalom korlátozható lenne.
Kérdés, hogy, ha továbbra is a Balaton lesz a fő attrakció, akkor az új út pusztán az átmenőforgalmat növeli?
külterületek intenzív beépítésének problémája
nagyon fontos
közepes ráhatás 
dráguló ingatlanok, fiataloknak nincs lehetősége helyben vásárolni, így elmennek
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
 
az új 77-es el fog választani településrészeket
számottevő fontosságú
közepes ráhatás 
az új 77-es miatt gyorsuló forgalom balesetveszélyt jelent
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
 
az új 77-es miatt több tehergépjármű, levegőszennyezés
nagyon fontos
közepes ráhatásAhogy a Művészetek Völgye fesztivál idején történik kitilthatók a kamionok az utakról (kivéve a célforgalmat bonyolító járműveket), ez azonban felveti a kérdését a 77-es fejlesztésének szükségessége kapcsán. Az útfejlesztés pro és kontra érveit át kellene gondolnia a tepelülésvezetőknek és megállapodniuk arról, hogy szükséges-e, támogatható-e egyáltalán az építkezés.
az új 77-es miatt várhatóan több beköltöző
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
 
a Káli-medence „megtelt” egyre többen vásárolnak a térségben ingatlant
számottevő fontosságú
kevés ráhatásunk van
 
az újonnan betelepülők pazarolják a vizet
nagyon fontos
közepes ráhatása külterületi ingatlanokon nem kötelessége az önkormányzatnak vizet biztosítani
A betelpülők presszionálják a helyi döntéshozókat, új igények, új célok keletkeznek, ha nem kapnak vezetékes vizet, szaporodnak az illegális vízhasználatok (kutak), amik veszélyeztetik a karsztvizet.
visszaélésszerű jogértelmezés, nincs a településvezetők kezében eszköz, hogy megakadályozzák az új beépítéseket („gazdasági épület”=úszómedencés villa)
nagyon fontos
kevés ráhatásunk van
állami akarat kellene, hogy ez megváltozzon
általában illegális kútból látják el a vízigényüket, helyi szikkasztás
a régi 77-es úton egyes hidak kihordási ideje lejárt, fel kellene újítani
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
a patakot is veszélyeztető kockázat
az új 77-es a 71-es teherforgalmának nagyrészét át fogja venni, a környéket terheli
nagyon fontos
közepes ráhatás 
a régi 77-esen 11,5 tonnás járművek korlátozása lehetne megoldás a forgalomra, nem biztos, hogy az új út a jó irány
nagyon fontos
közepes ráhatásvizsgálandó megoldás
rekreációs célú tavak hiányakissé fontos
kevés ráhatásunk van
nem ez a térség fő vonzereje, de a nagyvázsonyi tározó, Kinder-tó, Hegyesdi-tározó ökoturisztikai szempontból fontos lehet
patak, mint turisztikai attrakciókissé fontos
van/lehet ráhatásunk
önmagukban kis hatású, de települési szinten fontos kérdések
vízimalmok turisztikai vonzerejekissé fontos
van/lehet ráhatásunk
önmagukban kis hatású, de települési szinten fontos kérdések
„malmok völgye” szelíd turizmus lehetőségekissé fontos
van/lehet ráhatásunk
önmagukban kis hatású, de települési szinten fontos kérdések
kéktúra, mint lehetőségkissé fontos
van/lehet ráhatásunk
önmagukban kis hatású, de települési szinten fontos kérdések
fontos lenne bemutatni a patak ökológiai értékeitkissé fontos
van/lehet ráhatásunk
önmagukban kis hatású, de települési szinten fontos kérdések
árvíz
nagyon fontos
közepes ráhatáskomplex probléma, mely 100%-ban nem küszöbölhető ki, de mérsékelni lehet a hatásokat
árvízveszély a hidak visszaduzzasztó hatása miatt Nagyvázsony alatt
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
 
árvízveszély az átereszek karbantartásának hiánya miatt
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
 
árvízveszély a Kab-hegy felől leömlő víz miatt
nagyon fontos
közepes ráhatás 
záportározó szükségessége
számottevő fontosságú
van/lehet ráhatásunk
Taliándörögd és Kapolcs között megvalósult egy szántóföldi gát, de a szántóföldi művelés maradna és az önkormányzat kezeli a zsilipet, a nagyvázsonyi tározó problémakörét lásd fentebb; Fontos cél, hogy „szétszórjuk” a vizet a tájban, ne egy helyen fogjuk meg, ne a probléma végén avatkozzunk be. Ezzel együtt a nagyvizek káros hatásainak mérséklése szempontjából a záportározók is fontosak.
úthálózat hatása a villámárvizekre
nagyon fontos
közepes ráhatás 
szántóföldek hatása a villámárvizekre
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
 
feliszapolódó meder
nagyon fontos
közepes ráhatásVizsgálni szükséges a beavatkozási lehetőségeket, azok hatásait, ellenhatásait.
nagyvázsonyi szennyvíztisztító problémát okoz
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
kapacitásnövelés szükséges és természetes nádas-gyékényes-fásszárú állaományokból álló szűrőmező létesítése a tisztított szennyvíz patakba jutása előtt
elöregedett vízhálózat miatt a szükséges víz többszörösét kell kitermelni
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
országos probléma, mely a térségben is jelen van
az elöregedett vízhálózat miatt óriási energiapazarlás van
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
országos probléma, mely a térségben is jelen van
mederszabályozás egyes belterületi részeken, bevágódás és szárazodás
nagyon fontos
közepes ráhatásvizsgálni szükséges hol okoz ez problémát és mekkora gondot jelent
a magántulajdonban lévő, de felhagyott Nagyvázsonyi-tó kockázata
nagyon fontos
közepes ráhatásA gát állapota kérdéses, a karbantartás és felelősségi körök megoszlanak, nagy a kockázat, az elmúlt években nem volt intenzív a használata, de bármikor lehet intenzívebb is, ami a halfaunára és vízminőségre és vízmennyiségre is negatívan hathat, a lápok is károsodhatnak. Mindenképpen foglalkozni kell a tó tulajdonviszonyaival, kezelésével.
patakmedertisztítás szükségességekissé fontos
kevés ráhatásunk van
kérdéses, hogy hol van erre valóban szükség és ki mit ért alatta – további vizsgálatot igényel a probléma
szennyvíztisztítók – néha csak a tisztított szennyvíz folyik a patakban, esetleg kellene természetes előkezelés
nagyon fontos
van/lehet ráhatásunk
természetes nádas-gyékényes-fásszárú állaományokból álló szűrőmező létesítése a tisztított szennyvíz patakba jutása előtt
az Eger-vízre telepített tavak felmelegítik a patak vizét
nagyon fontos
közepes ráhatása vízgyűjtőn létesített illegális tavak kezelésére, szükség esetén felszámolására van elsősorban ráhatás, a nagy tározók esetében erre nincs igazán lehetőség
az Eger-vízre telepített tavak megváltoztatják a víz kémia tulajdonságait
számottevő fontosságú
közepes ráhatása hegyesdi tározó esetében lehet ez beavatkozási, kezelési kérdés
Hegyesdi-tározó kedvezőtlen hatása a halfaunára
számottevő fontosságú
közepes ráhatás 
a jelenlegi 77-es létesítése során víztelenítették a területet, vizesélőhelyek szűntek meg
számottevő fontosságú
közepes ráhatás 
a patakmeder növényzetének visszaduzzasztó hatásakissé fontosközepes ráhatásvizsgálni szükséges a probléma súlyosságát és helyét
a Balaton magas vízszintje visszaduzzasztja a patak vizétkissé fontos
kevés ráhatásunk van
 
Hegyesdi-tározó nádasa visszaduzzaszt, árvízveszélyt okoz
számottevő fontosságú
közepes ráhatásvizsgálni szükséges a probléma súlyosságát és az alternatív beavatkozási lehetőségeket
malomárkok feltöltődtek
számottevő fontosságú
van/lehet ráhatásunk
 
a malomárkokban pangó víz beposhad
számottevő fontosságú
közepes ráhatás 

4. 4. Komplex problématérkép

A térképezés folyamatához és értelmezéséhez javasolt áttekinteni a települési döntéshozói workshop prezentációját, mely a mellékletek között található.

4. 5. Az interjúkon elhangzott problémák térképi megjelenítése

4. 6. Jövőbeni fejlesztési lehetőségek térképi megjelenítése

Széles körben elfogadott tudományos konszenzus, hogy az éghajlatváltozás negatív hatásai nem kezelhetők csupán az üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentésével – vagyis a mitigációval – hanem hazánkban, melyet földrajzi elhelyezkedése folytán fokozottan érintett a klímaváltozás hatásai által, szükség van a poalkalmazkodó adaptációs intézkedésekre is.

A jövőképtervezés során a közös vízió megjelenítése helyett inkább az induktív és pragmatikus lehetőségorientált megközelítést választottam, tekintettel a települési döntéshozók magas szintű ismereteire és a probléma komplexitására.

A workshop eredményeként egy *.kmz formátumú térkép készült, mely egyben a potenciális beavatkozási területek térképe is. A *.kmz fájl a mellékletek között található.

Vissza a Dokumentumokhoz