Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros
projekt előkészítő konferencia
2021.12.09.
emlékeztető
Helyszín: Kapolcs – Faluház
Rendező: Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet
Résztvevők:
Kapolcs: Márvány Péter polgármester, Kocsis Csaba alpolgármester
Pula: Szenger István Bálint polgármester, Holczer Balázs alpolgármester
Hegyesd: Imre Gáborné képviselő
Nemesgulács: Tompos László polgármester
Badacsonytördemic: Horváth Zoltán polgármester
Monostorapáti: Takács Péter polgármester
Gyulakeszi: Orbán József polgármester
Tapolcs-Diszel: Puskás Ákos alpolgármester
Szigliget: Balassa Dániel polgármester
Taliándörögd: Hoffner Tibor – KÖSZI
Nagyvázsony: Üregi Dávid – Fekete Sereg
KDTVIZIG (Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság): Horváth Angéla osztályvezető
EKF (Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros): Heim-Tóth Miklós menedzser
Pannon Egyetem: Dr.Grósz Annamária dékánhelyettes, Takácsné Ferenczik Brigitta operatív vezető
BFNP (Balaton-Felvidéki Nemzeti Park): Vókó László, Vers József, Pesti Attila
Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet: Márta István elnök, Mészáros Zsuzsanna gazdasági vezető, Balla Tímea, Bácskai József
Malmok Völgye: Márvány Gabriella projektmenedzser
Fehér Norbert – Diszel, Ekbauer Istvánné – Kapolcs, Szaszkó Benedek – Kapolcs
(lásd. jelenléti ív)
Márta István, a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet elnöke, megnyitja az összejövetelt. Márvány Péter kapolcsi polgármester köszönti a jelen lévőket, majd Márta István, ismerteti a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Főváros komplex projekt pályázaton való részvételi elképzelést, amely az Eger-patak (Vázsonyi séd) melletti (és vízgyűjtő területén lévő) települések összefogására épülne az élővíz fenntarthatósága miatt. További célja lenne egy mikrorégiós program modell szerű kidolgozása, ill. lebonyolítása, a fenntarthatóság kommunikálása pl. különböző művészeti/kulturális programokkal. A 32 kilométer hosszú, a vízgyűjtővel együtt 14 községet összekötő patak tekintetében a településeken élők érdekeit kell védeni elsősorban és segíteni az életközösség fejlesztését.
A továbbiakban 16 slide-ban prezentálja az Eger vízzel kapcsolatos történeti és egyéb infókat.
Lehetőségek: közösségi események létrehozása széles körű összefogással, művészeti és egyéb kulturális innovációs programok létrehozása, támogatása, az Eger víz és környezetének védelme, fenntarthatósága, közös kommunikáció. Fontos lenne még a területfejlesztés, vízvédelem, patak rehabilitáció is, de ez nem biztos, hogy az EKF-es projekt keretében megvalósítható.
Többször is kiemeli a települések, a civil szervezetek, az intézmények, a felügyeleti szervek és hatóságok összefogásának fontosságát az ügy melletti lobbizás hatékonysága miatt. Példaként ismerteti a lehetséges kapolcsi projekt-terveket, köztük a patak melletti land-art művészeti elképzelést. Végezetül bemutatja a települések által kitöltendő – a tervezett EKF pályázathoz kellő – információs adatlap pontjait.
Hozzászólások
Horváth Zoltán badacsonytördemici polgármester beszél az ún. Cságoly malomról, ill. a mederben lévő hulladék-elszállítások fontosságáról.
Tompos László nemesgulácsi polgármester beszél az Eger víz történelmi, gazdasági, társadalmi „ütőér” szerepéről. Az élővíz fontos például az állattartói vállalkozások szempontjából is. Az összefogás fontos a szemlélet alakítás miatt. Fontos lenne a folyamatos medertisztítás is.
Balassa Dániel szigligeti polgármester kiemeli az élőhelyre való odafigyelést, annak karbantartását. Fontosnak tartaná az oktatást és a projekt kulturális vetületét, hatásait. Jól működő civil szervezetük van, amely elképzelhető partnerként. (Lásd.: Szigligeti Táj- és Településvédő Kör)
Szenger István Bálint Pula polgármestere fontosnak tartja a medertisztítást, a patakon átívelő műemlék híd és egyéb turisztikai attrakciók kitáblázását. Pihenőpark és zöldhulladék kezelés: komposztládák kihelyezését (a patakba hordják a leveleket a part menti telkekről). A vízügyi mérőpontnál mini öko „vizierőmű” kialakítása pl. elektromos mobil-töltőpont használatra.
Takács Péter Monostorapáti polgármestere: az Eger víz teljes hosszában natúrpark kialakítása! A természettudatosság oktatása alapvetően fontos lenne, csakúgy, mint a helytörténeté.
Márvány Péter Kapolcs polgármestere: kulturális program sok van Kapolcson. A falunak főleg a villámárvizek elleni védekezés kellene. Szükséges a környezettudatos gondolkodás elősegítése is.
Orbán József Gyulakeszi polgármestere: fontos lenne az élettér-mentés és a természettudatos gondolkodás. Az sem mindegy, hogy milyen tisztaságú víz érkezik „felülről”.
Hoffner Tibor (KÖSZI) Taliándörögd: valós cselekvések kellenek. Példa az évente megszervezett szemét összeszedés 50-80 fővel. Fizikai teljesítmény. Rendkívül fontos az iskolai, de az intézményen kívüli oktatás, a helyi értékeket is közvetítő közösség-képzés. A településenkénti találkozások is fontosak.
Üregi Dávid Fekete Sereg Nagyvázsony: a fiatalok aktivizálása fontos, ill. az önkéntesség. Ez lehet nemzetközi is.
Puskás Ákos alpolgármeser Tapolcs-Diszel: üdvözli a kezdeményezést. Az oktatást ő is maximálisan pártolja. Diszel – mint városrész – értékekkel rendelkezik, pl. a patakra épülő Első Magyar Látványtár, vagy a fesztivál(ok). Ezek bevonása is lehetséges.
Heim-Tóth Miklós menedzser – EKF: a projekt támogtásra érdemes. Amennyiben kérdések merülnének fel, szívesen segít a pályázatnál. Fontos a figyelemfelkeltés és az oktatás. A kulturális szektor mellett fontos a tudományos szektor részvétele is. A „komplex” pályázat első része dec. 15-én zár le. Amennyiben az „Eger-víz” koncepció tovább megy, úgy januárban kell kidolgozni a pontos, 2 éves projekt megvalósítási tervet.
Horváth Angéla osztályvezető KDTVIZIG: vízgazdálkodás/rehabilitációs program terv leírás már 3 évvel ezelőtt elkészült, de nincs rá forrás. Az előkészítés, a tervezés, a záportározók megépítése, a hordalék- és hulladék kezelés mostani áron kb. 4-6 milliárd Ft-ba kerülne! Az időfaktor is fontos, hisz sok éves, sőt évtizedes munkáról lenne szó. A TOP pályázatoknál talán falunként lehetne fenntartási projektekre pályázni. Az Eger-víz értékes, még sok helyen természetes állapotban lévő vízfolyás. Az EKF pályázatban talán lehetne finanszíroztatni egy olyan tanulmányt/tervezést/felmérést, amely célja, hogy a patak menti kulturális és táji értékek megmentése érdekében a vízügy milyen lépéseket tegyen, ill. az élő víz megtarthatóságának népszerűsítése hogyan kapcsolódhatna a munkájukhoz.
Vókó László, Vers József, Pesti Attila BFNP (Balaton-Felvidéki Nemzeti Park):
Üdvözlik a kezdeményezést. Az ötletek, az odafigyelés jó, de nagyon oda kell figyelni, hogy milyen módon, ki és hogyan nyúl ehhez az értékes vízfolyáshoz.
A vízminőséget sajnos nagyon befolyásolják a mezőgazdasági területekről jövő szennyeződések, de a felső szakaszon lévő szennyvíztisztító is. A záportározók kialakításánál a birtokviszonyok mellett a jogi szabályozást is figyelembe kell venni. Bármilyen beavatkozásnál a vízjogi előkészítés, engedélyeztetés időkerete hónapokat vesz igénybe. A hatósági eljárásoknál a kormányrendeletek szigorú betartására kell számítani. Kisbeavatkozásoknál ez rövidebb időt vesz igénybe. Az ökoszemlélet formálása, oktatása fontos, az ökoturizmus szintén. Közösségi beszélgetéseket, oktatói video sorozatokat és önkéntes munkákat is tud szervezni a Nemzeti Park. Fontos még a környező erdők/legelők stb. kezelése miatt az erdészetek bevonása is.
Márta István közbeszólása: természetesen ez a mai napi találkozó arra is jó, hogy pontosan a felvetett és komplex problémák miatt „addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér”. Mindenféleképpen hasznos a konzultáció és az esetleges pályázatnál csak a reálisan megvalósítható ötleteket tartjuk meg és dolgozzuk ki. Számítunk arra, hogy a Pannon Egyetem majd tanácsot ad a abban is, hogy a jövőben miként tervezzünk a rehabilitációval, milyen formában.
Dr. Grósz Annamária és Takácsné Ferenczik Brigitta Pannon Egyetem: szakmai támogatást tudnak adni levegő/zaj/víz/hulladékkezelés témákban, vagy akár laborvizsgálokban is rövidebb, hosszabb távra. Az ismeretterjesztés, oktatás, képzés, szemléletformálás, fenntarthatóság, turizmus fejlesztés is érintheti a projektet, ezekben is tudnak segíteni. Pilot helyszín is lehet az Eger víz, vagy a települések. A projekttel való együttműködés komplexitása mellett a rendszerbe helyezés is elképzelhető. Rövid és hosszabb táv, forrásteremtés, fenntarthatósági elképzelések. EKF pályázatban és egyéb struktúrában való szervezeti kialakítás/fejlesztés/tanácsok és program koncepciók.
Az Egyetemnek van tehetség-akadémiája, gazdaságfejlesztési csoportja is. Térségi együttműködési javaslatokat is tudnak tenni, ill. azokat ki is tudják dolgozni.
Márta István összefoglalója:
- Az összefogásban mindenki egyetért, üdvözli és fontosnak tartja azt, egyfajta „ökoközösség” létrehozásának fontossága és időszerűsége nem kétséges
- Az EKF komplex pályázatot – a sürgősségre való tekintettel – most az Egylet adja be, de a jövőben tisztázni kell a célokhoz és a lehetőségekhez szabott szervezeti/működtetési forma kialakítását (ennek anyagi vonzatait) mert az egyesület kapacitása, forrásai egy ilyen volumenű projekthez kevesek
- Több fajta koordináció/harmonizáció és kommunikáció szükséges. Magukon, a településeken belül és azokon kívül is. A turizmus megítélése, mértéke, jellege falunként változó. Az elmélet mellett a helyi életminőség fejlődését elősegítő gyakorlatra van szükség. Harmonizálni kell a hatóságok (önmagukon belüli) lehetőségeik, jogszabályi környezeteik, forrásaik tekintetében is
- Főbb problémák: villám árvizek, hulladék és szennyeződés keletkezése
- Főbb célok: társadalmi szerepvállalás, ökotudatos szemlélet alakítása, oktatás/képzés, figyelem felkeltés (helybeni és régiós kommunikáció)
- Eger-víz natúrpark (Takács Péter), Pilot program (Egyetem)
